Komoly trükközésekre volt szükség mind a szlovén Andrada, mind a Pest megyei kormányhivatal részéről, hogy végül a sóskúti lakosok és a település vezetésének feje fölött szülessen döntés az akkumulátordaráló felépítéséről. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa írásában libbenti fel a fálylat a törvényszegő praktikákról.
Jelentős mértékben nőtt az éjszakai égbolt felé sugárzott fény minden hazai akkugyárnál, ami az emberek és az élővilág számára sem kedvező. A fényszennyezés ellen azonban vonatkozó törvény híján nehéz fellépni, bár a hazai hatóságok sem arról híresek épp, hogy az akkugyárak körmére néznének.
Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.
A kormány legújabb programja, a gazdasági semlegesség valójában többoldalú függést eredményez – mondja a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa. Éltető Andrea szerint az Európai Unió is gyakran hibázik, de Magyarország a klub tagjaként diplomatikusabb módon is tudná érvényesíteni érdekeit.
Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
1500 milliárd forintnál is többet áldoz a kormány akkuipari beruházásokra, azoktól várva a gazdaság felemelkedését. A felelőtlen engedélyeztetés miatt azonban felmérhetetlenek az egész Kárpát-medencét veszélyeztető környezeti károk. Domokos László és Fülöp István írása.
Az akkumulátorgyártás erőltetett fejlesztése éppen abban „segít”, hogy benne maradjunk a közepes jövedelmi csapdában – állítja Éltető Andrea közgazdász-kutató. Az ázsiai cégek betelepítése kapcsán a szükséges víz előteremtése jelenti a legnagyobb problémát.
Kevés alaposabb összefoglalót olvashat ma az akkumulátorgyárak hazai helyzetéről annál, mint amit a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének főmunkatársa készített. Éltető Andrea végigtekint a gyárak építését mozgató érdekeken, az eddig megépült üzemekkel kapcsolatos, nem mindig kedvező tapasztalatokon, számba veszi a környezeti és gazdasági kockázatokat, rávilágít a kormányzat velük kapcsolatos ellentmondásos tevékenységére, és megállapítja: Magyarország úgy vágott bele az egészbe, hogy alapvető kérdéseket nem tisztázott.
Októberben a gazdaság a kiemelt témája a Beszélgetések a jövőről című vitasorozatnak. A hétfői vitaindító résztvevői arra keresték a választ, vajon a 2008-as válság után tíz évvel mi vár ránk?
